Magyarország évtizedeken át csupán kívülről figyelhette, amint a kontinens nyugati felén élő nemzetek mind szorosabbra fűzik együttműködésük szálait, a polgárok életszínvonala tovább javul, és korábban egymással háborúban álló népek megteremtik a tartós béke alapjait.

Magyarország számára az 1990-es évek elején nyílt meg az európai uniós tagság elvi lehetősége. A rendszerváltás megteremtette a szabad értékválasztás esélyét, a magyar külpolitika önállóságát. E sorsfordító változással együtt született meg a széleskörű politikai és társadalmi konszenzus: Magyarország fontos célja az Európai Közösség teljes jogú tagjává válni. Fokozatosan választ kaptunk a három alapkérdésre: milyen feltételekkel, mikor és mely országokkal együtt kerül sor az EU újabb bővítésére, amely már hazánkat is magában foglalja.

Honlapunkon rövid összefoglalót olvashat a csatlakozás kultúrát érintő kérdéseiről a Külügyminisztérium "EU csatlakozás" - Amit a csatlakozásról tudni kell című anyaga alapján.

1. Esélyek és kihívások
   Oldalainkon a csatlakozás általános kérdéseire kaphatnak választ az érdeklődők.
   
   
2. Kultúra és audiovizuális politika
   A csatlakozás témáit 31 fejezetbe sorolták be, amelynek 20. fejezete foglalkozik a kulturális terület kérdéseivel. Az oldalakon bemutatjuk a Kultúra és audiovizuális politika fejezet tartalmát.

A Külügyminisztérium teljes munkaanyaga letölthető:
"EU csatlakozás" - Amit a csatlakozásról tudni kell - munkaanyag

>> Lap teteje